|
Grand-Prix versenyzés |
|
Tartalomjegyzék:
Már jóval a Formula–1-es világbajnokság 1950-es elindulása elÅ‘tt elkezdÅ‘dött az autóversenyzés története. Az elsÅ‘ autóversenyt 1894 rendezték meg, az elsÅ‘ modern Grand Prix-t 1906-ban, amelyet a magyar Szisz Ferenc nyert meg. A két világháború között az évadokban már több verseny szerepelt, olyan versenyzÅ‘k domináltak ekkor, mint Tazio Nuvolari, Rudolf Caracciola vagy Bernd Rosemeyer. A második világháború után, 1946-ban rögzÃtették a Formula–1 szabályait, 1950-tÅ‘l elindult a világbajnokság.
Az autóversenyzés Franciaországban kezdÅ‘dött. Az elsÅ‘ autóversenyt 1894. július 22-én, a Le Petit Journal párizsi újság szervezte. A versenyzÅ‘knek a Rouen-Párizs útvonalat kellett teljesÃteniük. Ezeknek az autóversenyek a nyomvonala általában a nagyobb francia városoktól (Marseille, Bordeaux) Párizsig tartott, késÅ‘bb európai nagyvárosok között, mint Berlin, Madrid, vagy Bécs.
A sok halálos baleset után elterjedtek a körpályákon való versenyek. 1906-ban a francia automobilklub megszervezte az elsÅ‘ Grand Prix-t, magyarul nagydÃjat. A versenyt Le Mans-ban tartották, egy 105 kilométer hosszú pályán. A 32 induló közül a magyar származású Szisz Ferenc gyÅ‘zött egy Renault-val.
Az első világháború után ismét megnőtt az érdeklődés az autósport felé. A
'20-as években épültek Európa ismert versenypályái, mint az olasz Monza, a német
Nürburgring vagy a belga Spa-Francorchamps. A legsikeresebb márkák ekkoriban a
Bugatti és az Alfa Romeo voltak.
Az 1930-as években a német márkák beléptével, mint a Mercedes-Benz és az Auto
Union, megváltoztak az erőviszonyok. Az Adolf Hitler által támogatott német
csapatok egyértelműen domináltak, amelyet Hitler propagandaként használt fel,
hasonlóan az 1936-os berlini olimpiához. 1936-ban nem világbajnoki versenyként
megrendezték az elsÅ‘ magyar nagydÃjat a Népligetben. A '30-as években Achille
Varzi, Tazio Nuvolari, Rudolf Caracciola, Manfred von Brauchitsch, Hermann Lang,
Bernd Rosemeyer dominált.
A második világháború teljesen megállÃtotta a motorsportot Európában. A háború után, 1945 Å‘szében éledt újra a versenyzés egy kis verseny keretében, a párizsi Bois de Boulogne parkban. Sok versenyzÅ‘ a harcmezÅ‘kön, vagy koncentrációs táborokban meghalt, a fiatal versenyzÅ‘k nem tudtak versenytapasztalatokat szerezni, Ãgy a 40, 50 év feletti férfiak versenyeztek a világháború utáni idÅ‘kben. Nem épÃtettek új autókat, a régi háború elÅ‘ttiekkel versenyeztek. Az újjéelésztés idejében az Alfa Romeo dominált. 1949-ben elindult a Gyorsasági Motoros Világbajnokság, majd egy évre rá a formula–1-es is 1950-ben.